Hasznos segítség kertészkedés vonatkozásában az alábbi témákban:
- Termőföld
- Sziklakert
- Öntözőrendszer
- Árokásás
- Permetezés
- Fűmag
- Gyepdoktor
- Füvesítés
- Vakondháló
- Gyepszőnyeg
- Fa ültetés
– Milyen is a jó termőföld?
Tápanyagokban bővelkedő, laza, morzsalékos szerkezetű, jó víztartó képességű talajtípus. Szemcséi közötti részekben kellő arányban található víz és levegő. Ez egy ideális állapot, ilyen termőföld nem vagy csak nagyon ritkán beszerezhető.
– Mik azok a földkeverékek?
Vásárolhatunk úgynevezett földkeveréket. Ezt keverőtelepen egy alapszintű termőföld tápanyaggal történő feldúsításával, rögei kirostálásával készítik. Trágyás kevert földként forgalmazzák, ez igen drága.
– Mit tehetünk, ha magunk szeretnénk mindent gazdaságosan megcsinálni?
A már a kertünk talaját képező földet gyommentesítjük, vagy vásárolunk valami egyszerűbb pl. alsónémedi homokosbázisú talajt, és mi keverjük bele, amit kell. Tapasztalataink szerint tartós tápanyag ellátásra 15-16 kg kertészeti komposzt és a jó vízháztartáshoz 3-5 kg fenyőkéreg por négyzetméterenként már jó eredményt ad. Amit mi magunk tettünk bele, az biztos benne is van!
Elkészíthetjük a legjobb földkeveréket , öntözés öntözőrendszerek nélkül pusztán szerencsejáték bármit is ültetni
A fagybiztos, tetszetős formájú és színezetű sziklakerti kövekből és termőföldből épített, díszítő és/vagy támasztó feladatokat ellátó építmény. Növényzete általában változatos pozsgásokból, törpe termetű cserjékből, örökzöldekből és sziklakerti évelőkből állhat.
Ide tartoznak az ún. szárazon rakott támfalak is.
Ezeket különböző tereplépcsők lezárására, rögzítésére építjük, és ültetjük be.
Cégünk a dudari típusú követ javasolja e célra, de egyéb fagybiztos kövek is alkalmasak.
– Mi az automata öntözőrendszer?
Az automata öntözőrendszer az általunk programozott öntözésvezérlő utasítására nyitja-zárja a mágnesszelepeket, vagy indítja a szivattyút.
A mágnesszelepek, mint elektronikus csapok, nyitják, zárják az öntöző köröket. Egy öntözőkör azon vízkijuttató egységek összessége, amit a rendelkezésre álló víznyomás és vízmennyiség működtetni képes.
– Mire jó az automata öntözőrendszer?
Kertünk távollétünkben sem marad magára, a rendszer az általunk beállított időben és ideig rendszeresen, víztakarékosan öntözi a növényeket. Az öntözőrendszerek vezérlőit eső-, és légnedvesség-érzékelő kontrollálja. A rendszereket hálózati vízről, vagy megfelelő szivattyú beépítésével, kútról ciszternából illetve ezek kombinálásával táplálhatjuk .
– Mire kell ügyelni a telepítő kiválasztásánál?
A szakember soha sem ad telefonon árat! Házhoz megy és mér, víznyomást és vízmennyiséget, kútmélységet, vízhozamot, ciszterna tartálybeépítés űrtartalmat, területet, stb. Ekkor vegyük szemügyre a vállalkozót, beszélgessünk vele, és csak ez után döntsük el, hogy megjelenését felszereltségét otthonos , gyakorlott mozgását a kertben, növényismeretét, intelligenciáját tekintve megbízzuk a munkával, vagy többé be sem engedjük a kertünkbe, házunkba. Mindig kérjünk írásos árajánlatot névvel, címmel, vezetékes telefonnal. Tipp: Ha csak mobil számot kapunk, jó jel, ha az előhívó után kilencessel indul a hívószám, mivel ez több éves tisztességes múltat feltételez, tehát nem üldözik a dühödt megrendelők jogos garanciális reklamációkkal annyira sűrűn , hogy hívószámot cserélve meneküljön előlük.
Számtalanszor találkozunk rosszul telepített, vagy eleve működésképtelennek épített rendszerekkel. Ezeket olyanok „követik el” akik pár napos tanfolyamokon szereznek „oklevelet”. Pár rendszer telepítése után mobilszámukat lecserélik és soha többet nem érhetők el. Mindenképp szakirányú iskolai végzettséggel rendelkező
(kertész szakmunkás, technikus, kertészmérnök), leinformálható, referenciákkal rendelkező vállalkozót keressünk. Legjobb, ha barát, ismerős ajánlása alapján választunk szakembert. A rosszul megépített rendszerek kerülnek hosszú távon a leg többe és mindig a legrosszabbkor romlanak el.
– Milyen márkájú rendszerek a legtartósabbak?
A Hunter, Rainbird, Toro amerikai rendszerek legelterjedtebbek, de
létezik még több, ismert márka is. Cégünk harminc éves tapasztalat után elsősorban a Hunter márkájú rendszert telepíti és forgalmazza, de telepítünk , javítunk más rendszereket is.
A permetezés speciális vegyszerek kijuttatása különféle célok elérésére célgépekkel.
– Mikor milyen okból permetezünk?
A permetezés lehet egy adott időszakhoz kapcsolódó pl. tavaszi lemosó permetezés, metszés utáni sebzáró, vagy alkalomszerű, egy adott fertőzés leküzdésére pl. esős időszak utáni gombaölő-, vagy egy rovarrajzást követően sokasodó kártevők ellen. Lehet nagy lombfelületen gyorsan felszívódó, növények hiánybetegségét kezelő lombtrágyát kijuttató permetezés.
A növényvédő szereket két nagy csoportba oszthatjuk:
– kontakt szerek a kártevővel érintkezve fejtik ki hatásukat
– szisztemikus azaz felszívódó szerek, melyek a növény nedvkeringésébe kerülve mérgezővé teszik a növényt a károsító számára
– Mikor permetezzünk?
Permetezésre a szélcsendes, 16 fok feletti, de 25 fok alatti hőmérsékletű idő megfelelő. Tűző napban ne permetezzünk, mert perzseléses károkat okozhatnak a cseppek.
– Hogyan készítsük el az oldatot?
A permetezőgép tartályába pár dl vízzel keverjük el a teljes tartályra kiszámolt tömény szert, majd ezután töltsük tele a tartályt és ismét keverjük át ( egyes gépek folyamatosan keverik az oldatot a permetezés közben ).
Egyszeri permetezés sosem elég. A kártevők kifejlett egyedeit nem-, vagy csak igen veszélyes növényvédő szerekkel tudjuk féken tartani, ezért a még érzékeny nemrég kikelt nemzedéket kell nyakon csípni. A kártevők nemzedékváltásának ismeretében kell az ismétlések számát és a köztük eltelő időszakot meghatározni.
– Mire kell ügyelnünk?
Legelőször figyelmesen olvassuk végig a gyártó által a csomagoláson feltüntetett előírásokat, és szigorúan tartsuk is be azokat! Ne felejtsük el a gyerekek játékait és a háziállatok edényeit elpakolni!
A permetezéshez használjunk megfelelő védőruhát és maszkot, mindezt eldobható kivitelben munkaruházati és növényvédő szer boltokban beszerezhetjük kb. ezer Ft-os áron.
Ide sorolhatóak még a különböző vegyszeres gyomirtási munkák:
– Totális gyomirtás, ami a teljes kezelt zöldfelület pusztulását eredményezi.
– Szelektív gyomirtás, mint például a gyepfelületből a kereklevelű gyomok irtása ( ez történhet speciális gyomirtós műtrágya kiszórásával is ) ill. talajtakarók, évelők, cserjék, kétszikűek közül a fűfélék irtása.
A gyomirtók talán még veszélyesebbek a növényvédő szereknél, ezek használatakor még fokozottabban figyeljünk!
A kereskedelmi forgalomban beszerezhető fűmagok, magkeverékek.
A különböző forgalmazók a felhasználó igénye szerint készítenek fényigényes, árnyéktűrő, szárazságtűrő, taposás-álló stb. keverékeket különféle magfajtákból.
Melyek a gyakrabban használt fűmagok?
– Pázsitkeverékek: keskeny szálú, igen szép, de taposást kevéssé tűrő magkeverék, inkább nézni, mint taposni szánták.
– Sportkeverékek: szélesebb szálú, taposást jobban tűri pl.
– Korlátozott növekedésű: ezek a magkeverékek általában apró magú füvek, lassabban nőnek, mint az előzőekben említett fajták, ritkábban kell nyírni, viszont gondosabb magágy-előkészítést igényel. Pl. Presto
– Árnyéktűrő fűmagkeverékek: Északi fekvésű kertekbe, fák, bokrok árnyékolta területekre.
– Mire jó a gyepdoktor szolgáltatás?
A leromlott, elöregedett, gyomosodott gyepfelület szakszerű felújítására.
– Miből áll a gyepdoktor szolgáltatás?
– a kezelendő gyepfelületet alacsonyra nyírjuk
– a tarlót gyeplazító géppel két irányban fellazítjuk, felszaggatva a fűszálak gyökérnyakánál kialakuló „filces”réteget, így szabad utat engedve a víz és a tápanyag gyökérzónába jutásának. A gyepgyökérzet megszabdalásával beindul a fű természetes regenerálódása is. A vágások mentén új fűszálak nőnek majd.
– A gyeplazító által kiszedett elhalt füvet és gyökérzetet összegyűjtjük és elhordjuk a területről.
– A fűfelületet 3-5 dkg/m2 felújító fűmaggal felülvetjük, ezután lehengereljük.
– A felülevetést követően kiszórjuk a szükséges típusú műtrágyát. Az optimális hatás elérésére rendszeres, gondos öntözés, automata öntözőrendszer szükséges.
– Hogyan rendelhető meg a gyepdoktor szolgáltatás?
Amennyiben igénybe venné a szolgáltatást, hívjon telefonon, vagy írjon emailt! Előre egyeztetett időpontban felkeressük, felmérjük a területet, árajánlatot adunk.
– Terület-előkészítés
A gyommentes és fellazított, tápanyaggal feltöltött területen kialakítjuk a megfelelő lejtésviszonyokat. A tömörített magágy mindig az épülettől távolodva kifelé lejtsen és a járdaszint alá kerüljön 3-5 cm-rel. Mindig biztosítsuk a csapadékvíz szabad elfolyásának lehetőségét.
– Magvetés
A tömörített magágy felső 1 cm-ét lazítsuk fel. A kiválasztott magtípus felét töltsük a magvető kocsiba és szórjuk ki a magot egy irányba. Gereblyézzük be a magot a szórás irányára merőlegesen. Szórjuk ki a mag másik felét az előző szórás irányára merőlegesen és ezt is gereblyézzük be, a legutóbbi szórásirányra merőlegesen. Ha kell, a kisebb elmaradt területeken kézzel szórjuk meg és dolgozzuk be a magot a magágy felső 1 centiméterébe.
A magvetést gondosan, két irányban hengerezzük meg, szórjunk ki indító műtrágyát, majd öntözzük be a magvetést.
A fűmag kelése alatt a termőréteg felső 3-5 cm-ének mindig nedvesnek kell lennie! Az öntözővíz azonban a magvetésen nem folyhat meg, mert ez kimosná ill. szétfajtázná a magokat. Ezért fűmagvetés előtt nézzük meg az időjárás-előrejelzést is, hogy nem várható-e nagy mennyiségű hirtelen lezúduló csapadék.
A hagyományos magvetés mellett léteznek más nagyüzemi, professzionális módszerek pl. hidrovetés is.
– Mi a vakondháló?
A vakondháló egy speciális talajálló, erős, fekete műanyag háló. Általában 10×10 vagy 16x16mm hálóméretű. Egy vagy két méter széles, 100/200m hosszú tekercsben forgalmazzák.
– Mire jó a vakondháló?
Magyarországon a vakond védett állat, tehát nem irtható!
A szakszerűen telepített vakondhálóval megelőzhetjük a díszgyepet elcsúfító vakondtúrásokat. A vakondháló az állatot nem bántja, csupán megakadályozza, hogy a járatai építésénél keletkező „kitermelt földet” a felszínre juttassa, így a hálóval fedett terület alá tévedve pár méteren belül visszafordul és más irányban próbálkozik.
– Hogyan használjuk a vakondhálót?
Fűmag vetés esetén a termőréteg felszínétől számított 5-10 cm mélységbe, gyepszőnyeg telepítésnél közvetlen a gyepszőnyeg alá terítsük. Az egyes szélek átfedése 20-30 cm legyen. Átfedéseknél és négyzetméterenként tűzzük le a hálót, hogy a munkálatok során ne tudjon elmozdulni.
– Mi a gyepszőnyeg?
Általában 40 cm x 2 m-es, rövidre nyírt gyökerekkel átszőtt talajjal szállított készgyep. Szőnyegként feltekerve szállítják, és hasonlóképpen terítjük ki a megfelelően előkészített talajra. Innen a neve is: gyepszőnyeg.
– Miért jó a gyepszőnyeg?
Behozhatatlan előnye a magvetéssel szemben, hogy a kellően tömörített talajra szakszerűen leterítve már pár nap múlva kíméletesen ugyan, de használható, tehát finoman sétálhatunk rajta. Gyepszőnyeg minőségű füvet magvetésből kb. egy év gondos munkája után kaphatunk, sok-sok nyírással, hengerezéssel, gyomlálással, trágyázással.
Ha meg tudjuk fizetni az árát, ami 3-4-szerese a magvetésnek, érdemes a gyepszőnyeget választani.
– Hogyan telepítsünk gyepszőnyeget?
A fű a homokos bázisú talajokat kedveli. A jó minőségű termőföldet érdemes feltölteni tartós tápanyag szolgáltató komposzttal 16 kg/m2 mennyiségben és a vízháztartást javító , talajt lazító fenyőkéreg porral 3-5kg/m2 mennyiségben.
A gyepszőnyeg telepítésekor ügyelni kell a gondosan tömörített és elsimított talaj magasságára. Ennek a járdaszint alatt kell lennie 5-8 cm-rel, mivel a gyepszőnyeggel eleve 3 cm-rel megemelkedik a talajszint és itt még 4-5 cm fűmagasságnak is el kell férnie. Érdemes figyelni a csapadékvíz elvezetésére is, tehát a gyepszőnyeg talaja mindenképp a járdaszint alá kerüljön néhány centivel.
A gondosan előkészített felületet ( az ún. tükröt ) finoman nedvesítsük be, ne legyen süppedően sáros. A telepítést a leghosszabb egyenes oldalnál kezdjük. A gyepcsíkokat kötésben rakjuk. A lerakott csíkokat szorosan egymás mellé nyomjuk és egy lapos „paskoló” fával tömörítjük. Lehetőleg ne járjunk át a már lerakott gyepszőnyegen!
Ha pénztárcánk engedi, terítsünk a gyepszőnyeg alá vakondhálót, semmiképp nem fogjuk megbánni.
A lerakás befejeztével hengerezzük le a területet, szórjuk ki a Scott’s (Everris) vagy Substral indító műtrágyát. Függetlenül attól, hogy van-e öntözőrendszer, kézzel alaposan öntözzük be. Az öntözésvezérlőt állítsuk gyakori, de kis vízadagokkal történő öntözésre, mert a gyepszőnyeggel odavitt 2-3 cm gyökeres föld hamar kiszárad, és a gyep károsodik. A gyep legyökeresedése után az öntözésvezérlőt állítsuk vissza átlagos, hajnalonkénti öntözésre.
– A gyepszőnyeg fenntartása, ápolása
A természetes gyepek életébe az ember nem, vagy csak ritkán avatkozik be, nem úgy a kultúr gyepeknél, amiket rendszeresen nyírunk. A nyírással levágott zöldtömeggel nagy mennyiségű tápanyagot vonunk el a talajból, amit vissza kell pótolni. Márciusban szórjunk ki tavaszi indító műtrágyát. Erre a célra a Scotts ( Everris ) és Substral trágyák legmegfelelőbbek. Mindenképp lassú feltáródású ( 10 hetes ) és magas mikroelem tartalmú műtrágyát használjunk. Az indító tápanyag az Everris New grass indító vagy a Substral start indító műtrágya kiszórása után 2-3 hónappal szórjuk ki a nyári fenntartó 5-8 hónapos feltáródású műtrágyát mint az Substral 1. nyári fenntartó vagy az Substral 2. nyári fenntartó. Október környékén jön el az ideje az őszi-télikondícionáló antistress műtrágya kiszórásának. Ezzel a tápanyag visszapótlással meg is lennénk. Természetesen a lenyírt, összegyűjtött fűből, lombból készült természetes komposztot semmi nem pótolhatja.
– Hogyan nyírjuk a gyepszőnyeget?
Ne nyírjunk 4 cm-nél alacsonyabb tarlót. A mindenkori gyepnövekménynek kb. 1/3-át nyírhatjuk le egyszerre. A fentieket betartva hosszú életű dús zöld gyepet készíthetünk és itt a készítésen van a hangsúly. A szép gyep készítése és fenntartása a kertész egyik legnehezebb feladata.
Egy kertész számára siralmas látvány a manapság elterjedt, építési vállalkozók által létesített „ körben tuja, középen fű = kert ”. A lombos fa nélkülözhetetlen része a kertnek!
Mielőtt megvásárolnánk a facsemetét, gondoljuk át, hogy rendelkezünk-e az ütetésre megfelelő területtel. Az elültetett fa gyökérzete elnyomhatja a közmű bekötéseket, megemelheti az épületek, kerítések alapjait, lombja beárnyékolhatja a konyhakertet, a napkollektort és ránőhet a már meglévő növényekre. Mindezek ellenére , ha lehet, ültessünk fát!
A faiskolai árudákban egy adott facsemete fajtából vehetünk szabad gyökerű, földlabdás és konténeres árut. A szabad gyökerű fácskák kizárólag nyugalmi időszakban ültetjük, eredése jelentős kockázattal jár, viszont az előbbi három közül a legolcsóbb, eredése 60-70% biztonságú. Ha ültetés előtt fél-egy nappal beáztatjuk, javíthatunk az esélyein. A földlabdás fa természetes anyagból készült zsákvászonba
csomagolt földlabdával vásárolható, eredése az iskolázottságától függően 70-85%. Az iskolázottság során a növény gyökértömegének minél nagyobb részét a földlabdájába kényszerítik, így minél többször iskolázott a növény, annál nagyobb az eredés biztonsága. A konténeres növénynek a legnagyobb – 95-99% – az eredési biztonsága, mivel ezt mint „cserepes” növényt kapjuk, cserepében gyökerekkel dúsan átszőtt talajjal. Sajnos ezt is el lehet rontani rossz elültetéssel!
Ültetéskor a kiásott ültető gödör átmérője min. 1/3-dal legyen nagyobb a gyökérágak, földlabda, vagy konténer átmérőjénél, de az sem árt, ha ennél is nagyobb.
A felső termékeny egy-két ásónyomot a gödör egyik oldalára tegyük, majd ez kerüljön a gyökerekhez közel először visszatemetésre. Gödör ásásnál, ha megvan a megfelelő átmérő, lazítsuk fel a gödör alját, de ezt a földet már ne vegyük ki. A kiásott gödröt töltsük fel színültig vízzel és várjuk meg, míg beivódik. Ezután töltsük meg félig-harmadig vízzel, tegyünk bele egy-két lapátnyi érett trágyát, komposztot vagy egyéb tápanyagdús anyagot. A gödör alján fellazított földből és a tápanyagból a gödörben lévő vízzel készítsünk tejföl sűrűségű sarat, és ebbe”cuppantsuk” bele a fa gyökérzetét, földlabdáját. Ezt nevezzük iszapolásnak. Ezzel a módszerrel nagy mértékben javíthatunk az eredési esélyeken. Ezután a zsákvászonnal körbevett földlabda kötöző zsinórját a növény gyökérnyakánál vágjuk el, de a zsákvászon marad a földlabdán, majd lassan le fog bomlani.
Ügyeljünk arra, hogy a gyökérnyak, a gyökér és a szár találkozása, ne kerüljön mélyebbre annál, ahogy földlabdásan volt. Az elültetett fácskát tányérozzuk körbe és eleinte gyakran öntözzük, esetleg árnyékoljuk a déli naptól. A lombkoronát vagy az azt alkotó ágrendszert alaposan vágjuk vissza, 10-30%át távolítsuk el. Vegetációs időn kívüli ültetés esetén ez lehet minimális és minél jobban benne vagyunk a vegetációs időben, annál többet kell a koronából visszavágni. Erre azért van szükség, mert az átültetéskor mindenképp sérülő gyökérzet nem tud annyi nedvességet felvenni, mint amennyit a lombkorona elpárologtat, így a növény szomjan pusztul. Ne felejtsük el, hogy csupán a gyökérzet csúcsai „dolgoznak”, a többi rész csak továbbítja a gyökércsúcson felvett anyagokat.
Az első terméshozáskor a kötődött terméseknek maximum 10%-át hagyjuk meg, a többit mihamarabb távolítsuk el, ha ezt elmulasztjuk, a fa egész életére kihat, gyengíti azt. Mielőtt kivágnánk egy haszontalannak látszó öreg fát, gondoljuk végig, hogy egy hasonló felnevelése belefér-e hátralévő éveinkbe!